Nem vagyok híve annak, hogy az ételeket kidobáljuk vagy elpazaroljuk. A minap a nejem nagyon finom szalagos fánkot sütött, de egy kicsit túllőtte a mennyiséget. Isteni finom volt a frissen kisült fánk, házi (nejem által főzött) sárgabarack lekvárral.
Másnap már annyira nem vagyok ilyenkor oda érte, mert az előzőnapi habzsolás feltelít általában. A Fánk sem olyan már ilyenkor, mint amikor frissen van sütve.
Ezért azt gondoltam, hogy egy kis trükkel feljavítjuk a maradékot.
A fánkokat 1 cm-es szeletekre vágtam keresztben, majd egy felhevített teflon serpenyőben arany barnára pirítottam, szárazon mindkét oldalon. Ettől nagyon finom omlóssá, vált a tésztája. majd erre készített a párom egy nagyon finom vanília sodót:
- 2 tojás sárgája
- 1 ek. finomliszt
- 1,5 ek. cukor
- ½ liter tej,
- 2 cs. vaníliás cukor
- 1 ek. vaníliás pudingpor.
( Az összetevőket elkeverjük, egymással majd lassú tűz felett addig főzzük, amíg be nem sűrűsödik.)
A sodóval leöntöttem a fánkokat, majd étcsokoládét reszeltem a tetejére. Teljesen új értelmezést kapott a fánk, mint ízben, mint pedig állagban.
Nagyszerű ötlet! Kár, hogy nálunk a susztermanók se tudnának annyi fánkot sütni, ami ne fogyna el melegen.:) Így a kipróbálásra kevés az esély :)
VálaszTörlés