Vannak témák amely mellett az ember nem mehet el szó nélkül! Lassan vége a murcik forrásának, s kóstolgatásának is L! Jönnek a „szürke hétköznapok”.
De vajon ezek tényleg szürkék?
Nem, semmiképpen nem, mert hogy itt van az új bor, amellyel törődni kell. Le kell fejteni a bort, átmosni a hordókat, tartályokat. Amennyiben szükséges, be kell állítani a savfokot. Idén azt gondolom, erre szükség lehet, mert magas savfokkal lettek szüretelve a szőlők, legalább is s szűkebb pátriámban. (Egyik barátunk pincéjében a minap Királyleányka bort mentünk kóstolni, az első korty után abban maradtunk, hogy bizony az újbor, a jámbor éjszakai "úrilányból" is képes lehet szűzleányt csinálni, olyan savas volt.)
Aztán megfelelően le kell kénezni az újbort! Itt vigyázni kell, hogy ne legyen kevés és ne legyen sok a kénből, mert egyik véglet sem jó! Szóval törődni kell a borral, folyamatosan.
Amit aztán meg is hálál bőségesen.
Téli időszakban nincs is annál jobb és talán szebb dolog, mikor az ember a hóesésben kisétál a barátokkal a pincébe. Begyújtunk a kályhába, ahol hamar, jó meleg lesz. Elkészítjük a forralt bort, és megesszük hozzá ezt, a kalácsot, amit a nejem szokott megsütni:
Vagy ha nincs kalács, akkor sütünk krumplit, teszünk rá egy kis házi, pörcös kacsazsírt és lilahagymával fogyasztjuk. Vagy a másik verzióban a bor mellé megsütjük a krumplit, sütünk mellé pár szelet házi szalonnát és fekete retket teszünk hozzá. A fekete retket mindig nagyon vékonyszeletre vágom, és fogyasztás előtt legalább 10-15 perccel finoman lesózom. Akkor jó, amikor egy kis levet eresztett a retek.
Higgyék el nekem, isteni kombináció a forralt borral, na meg a hóval természetesen :-)!
Higgyék el nekem, isteni kombináció a forralt borral, na meg a hóval természetesen :-)!
